Bivaly csorda Mórahalmon

Mórahalom – Egyedülálló látványosság létesült Mórahalom határában: a látogatható bivalyrezervátum. Az őshonos magyar igavonók elsődleges feladata a Nagyszéksóstó rendbetétele, de már a tenyésztésükre is gondolt az alapító Kiskunsági Nemzeti Park és az önkormányzat. Több mint tíz év tervezőmunkája ért be tegnap Mórahalom határában. Átadta a nagyszéksóstói bivalyrezervátumot a két fő partner, aki együtt pályázott az Unióhoz: a magyar-szerb határon is átnyúló természetvédelmi terület gazdája a Kiskunsági Nemzeti Park képviseletében Vajna Tamásné igazgató, a terület hasznosítását kezdeményező önkormányzat nevében Nógrádi Zoltán polgármester. Az országban egyedülálló turisztikai látványosság jött létre 47,5 millió forintos támogatásból és 2,5 millió forint önerővel. Kuriózum, mert annak ellenére, hogy a százhektáros terület változatlanul a nemzeti park védett része látogatható. Az út felől ugyancsak különlegesség: Csongrád megye első akadálymentes kilátója. Innen belátni a bivalyok földjére, a rezervátum túlsó felén emelt másik toronyból pedig a gyurgyalagok fészkelőhelyére leshetnek be a látogatók.

Mórahalom, Bivalytelep, rezervátum a Nagy-Széksósi nádas területén fotó: segesvári csaba
Mórahalom, Bivalytelep, rezervátum a Nagy-Széksósi nádas területén
fotó: segesvári csaba

Amikor kiszabadul a gulya: 45 bivalytehén ismerkedik új otthonával.
A Nagyszéksóstó, amelyet öt kilométer villanypásztor hasít ki a környezetéből, a hetvenes években eszményi mélységű szikes halastóként szolgált. Az aszállyal és a talajvíz visszahúzódásával a tó húsz éve rohamosan apadni kezdett, néhány évig a vízfoltokon pompázott még a tündérrózsa, ám a tó hamarosan kiszáradt. Már csak a mindent elborító nádas emlékeztet rá, a szegélyén pedig elgazosodott a legelő. Madárvilága megfogyatkozott, bölömbika és törpegém fészkel benne előszeretettel tudtuk meg Krnács György természetvédelmi őrtől.

Márványfehér bivalytej

Katonaviseltek nevezik viccesen bivalytejnek a cikóriakávét, látszik, nem ittak még az igazi márványfehér italból. A bivalytehén 10-20 hektót is ad évente, teje hamarabb alszik meg a tehéntejnél, és vitamindúsabb is annál. A belőle készült sajt a mozzarella, a feta és a scheddar. A bivaly húsa rendkívül egészséges, a borjúé pedig olyan porhanyós, mint a tehénborjúé.
Ennek a lepusztult tájnak a helyreállítására pályázott pénzt a nemzeti park, mégpedig kreatív ötlettől vezérelve élő erőre alapoztak: a bivalyokéra. Hivatalos közbeszerzési eljárást hirdettek a bivalybeszerzésre. Az első rezervátumlakók meg is érkeztek néhány napja a Fertő-Hansági Nemzeti Parkból és mint látni a nyomaikból be is lakták már az új otthonukat. A barmok látványnak sem utolsók: meghökkentő, amint 45 bivaly egy gulyában ringatózik a nádasban.

Mórahalom, Bivalytelep, rezervátum a Nagy-Széksósi nádas területén fotó: segesvári csaba
Mórahalom, Bivalytelep, rezervátum a Nagy-Széksósi nádas területén
fotó: segesvári csaba

Magyar hagyományt is ápolnak, ugyanis a házibivaly védett magyar őshonos igavonó. Gyökerei állítólag Indiába nyúlnak. (Nem véletlen, hogy Kányádi Sándor azt verseli róla:
„ S azért olyan billegő / a bivaly járása, / mert hajóval érkezett / őkelme e tájra. ”
Félezer éve pedig kifejezetten tenyésztik is idehaza. Igénytelen lévén hívják a szegény ember tehenének a birka mellett. Hatalmas termetű, nem ritkán két méter magasságúra is megnő, akár 20-25 évig is elél. Valóban bivalyerős, igavonóereje másfélszer akkora, mint a marháé. A nemritkán 800 kilós állat még a szürkemarhánál is kevesebbel beéri; megeszik kákát, nádat, szittyót, mocsári füveket. Így tíz év alatt a Nagyszéksóstó nádasát is lelegelik, patájukkal közben letapossák a földfelszínt, és ettől visszaáll az eredeti szikes-tavas táj. A módszer nem új, más nemzeti parkok is bevetik, de ilyen látványgulya egy sincsen közöttük. A megyében nem ők az első bivalyok: két éve a nemzeti park Pusztaszerre telepített egy elzártan élő gulyát, annak már száz feletti a létszáma.

Bivalybika tavaszra

Hamarosan a saját nevelésű utánpótlásra is gondolni lehet, mert a mórahalmi állomány lassan eléri a 4-5 éves ivarérett kort. Ehhez viszont még hiányzik a mórahalmi határban egy tetterős tenyészbika. Merthogy félreértés ne essék az újdonsült rezervátumlakók mind nőstények annak ellenére, hogy szarvuk sarjadt. Mint megtudtuk, tavasszal várható egy hím. És akkor lesz csak komor bikája a vidéknek, mert bár a bivaly jámbor állat, nincsen veszedelmesebb ellenfél egy felingerelt bivalybika kétméteres szarvánál.